Tagság
Hódított Szabi A Pék csapata a pármai Pizza Világbajnokságon
Áprilisban már negyedszer indult szentendrei tagéttermünk, a Panificio Il Basilico a pármai Pizza Világbajnokságon. Szabi A Pék 2022-ben két kollégájával, Krisztiánnal és Dáviddal szállt versenybe, összesen négy kategóriában. Ezúttal is sikerült a legjobb magyar pizza díját elhozni, gourmet pizza kategóriában pedig 250 csúcsversenyző közül a top 20-ba kerülni. Erről kérdeztük Szabadfi Szabolcsot.
Milyen volt számotokra összességében az idei verseny?
— Versenyezni mindig jó. Ráadásul tapasztalatszerzésnek is zseniális, és hosszabb kimaradás után végre újra találkozhattunk az olasz és a külföldi szakmabeli barátainkkal. Képzeljétek el azt, ahogy ezen a világbajnokságon egyszerre 1600 pizzás van jelen, aki másról sem tud beszélni. Rengeteget lehet tanulni, inspirálódni technikák, dekorációk és ízkombinációk terén is.
Ismét szépen szerepeltetek. Milyen érzés ennyiszer nemzetközi elismerést aratni?
— A legjobb az lenne, ha egyszer meg is nyernénk a világbajnokságot, de negyedszer zsinórban elhozni a legjobb magyar pizza díját nagyon jó érzés. Idén az volt benne a különös, hogy az a kollégám kapta ezt a díjat az összes kategóriában nézve, akivel már tíz éve együtt dolgozom. Gáspár Krisztián „Classica” kategóriás nyertes pizzájára füstölt bárányt sütött hagymakrém alapra, sóban fermentált citrommal a saját kertünkből mustárlevéllel, savanyított lila hagymával és rozmaringvirággal.
Miben más az, amikor a kollégáidért izgulsz, amikor már a mentoráltjaid vannak versenyben?
— Ugyanúgy izgultam értük, mint magamért. Krisztiánnak a második, Nagy Dávidnak az első versenye volt ez. Meg akartam nyugtatni őket, hogy semmi mást nem kell csinálniuk, mint amit amúgy is évek óta tesznek: tésztát nyújtani, szépen feltétezni, jól megsütni és kitenni egy asztalra. Kell még tisztaság, rendezett munka, és hogy a bírák a mozdulataikon is lássák a profizmust. Az én legfontosabb feladatom ez alkalommal az ő megnyugtatásuk volt. Közben azért izgultam, hogy számukra minden rendben legyen és ők elégedettek legyenek. Így is lett, mindketten nagyon szép pizzát készítettek.
Mi inspirált Téged a legjobban ezen a bajnokságon úgy, hogy annak a közönség is hasznát lássa?
— Évek óta foglalkozom a gourmet pizza bevezetésével Magyarországon. Az egyik versenyszámban, a „pizza a due” páros kategóriában gourmet pizzát kellett készíteni. Itt duóban indultunk Krisztiánnal. 20 perc alatt kellett két ételt elkészíteni, tálalni, dekorálni: magát a pizzát és egy kis kóstolót a felhasznált alapanyagokból, hogy a bírák külön is megismerhessék azokat. Ezzel célunk volt megmutatni a környezetünket, ahonnan jöttünk. Többek között Leányfaluról származó pisztrángot hoztunk, helyi sajtokat és helyi céklát. Az utóbbiban marináltuk a pisztrángot, ettől lett gyönyörű szép rózsaszín. A pizza egy festmény, egy vászon. És ezen a vásznon tudjuk megjeleníteni a környezetünket is. A borajánlóhoz a mádi Barta Pince pezsgőjét vittük, és egy szomolyai bort, az Attila Pince leánykáját.
Közben megint sokat tanultunk arról, hogy hol tart a gourmet pizza a világban. Legutóbb a 42., most a 16. helyen végeztünk 250 indulóból. Tudni kell, hogy ezen a versenyen a világ top séfjei és pizzaszakácsai indulnak. Világszínvonalon ott lenni az első 20-ban nagy dolog. Ahogy javítjuk a helyezéseinket lépésről lépésre, mindig fejlődünk is, és ennek a magyar közönség a nyertese. Ez a tanulási folyamat egyfolytában zajlik, és ezek a versenyek rásegítenek.
Mi a következő cél versenyzés terén?
— Bár mondtam, hogy szép lenne egyszer megnyerni egy ilyen világbajnokságot, de ha ez nem sikerül, akkor sem lesz semmi baj. Egy világverseny élmezőnyében lenni magyarként különösen nagy szó. Nem vagyunk egy pizzanemzet. Ezt mi is az olaszoktól tanuljuk magas szinten művelni. És ez nem olyan egyszerű, mint sokan hiszik. El kell találni a bírák ízlését, akik gyerekkoruktól az olasz ízek világában élnek, és akár úgy megfogni őket, hogy közben magyar alapanyagokat használunk. Akárki akármit mond, a pizza nemcsak egy korong: tökéletes tészta, sütés és harmonikus feltétezés kell a kifogástalan eredményhez. A cél, hogy ebben folyamatosan fejlődjünk. Le tudok mondani arról, hogy egy aranyéremmel álljak a kezemben, nem kifejezetten ez hajt. Szeretjük a versenydrukkot, de a mindennapjaink is erről szólnak. Amikor bejön 2-300 vendég, akkor nem egy, hanem 2-300 tökéletes pizzát kell elkészítenünk.
Fotó: Szabi A Pék és Panificio Il Basilico Szentendre